QLL Kvantum Nyelvtanulás
E-mail cím:

Antispam: a megadott e-mail címet harmadik személynek nem adjuk ki. A hírlevélről bármikor le lehet iratkozni.

Hajdú Zsuzsanna

Három és fél nap „mélyvízben”!

Utójáték – Zsuzsa Bécsben

‘95. szept. 17.
Délben érkeztem. Magyar szállásadómtól elmentem az osztrák ismerôsömhöz, Fernandához, akivel rögtön egy háromórás városnézô körútra indultunk. Beszélgettünk. Lassan, érthetôen beszélt, s bizony, bele kellett jönnöm a válaszolgatásba. Kis idô múlva már nem is kellett annyit gondolkoznom egy-egy mondaton.
A végére kifáradtam. Angol szavakat is kevertem a németbe, de ez csak engem zavart. Értettük egymást.


‘95. szept. 18.
Dél körül mentem az iskolába, hogy gyakoroljak. A jövendôbeli tanárommal elpróbáltuk a műveket a keddi felvételire. Szinte mindent értettem abból, amit a zenével kapcsolatosan mondott – pl. hogy nyugodtan, énekelve manuálok, dallamosan. A kantinban megettünk egy sütit és beszélgettünk. Ott volt a regisztrátor is, a tanár úr segédje, aki „osztrákul” beszélt vele. Amit ôk beszéltek egymással, az nehéz volt…. Lesz még, mit megszoknom!
Ott maradtam még gyakorolni. Este hazamentem. Az osztrák rádióhírekbôl nemigen értettem semmit. Hiába, olyan a tempójuk!

‘95. szept. 19.
A felvételi napja. Reggel az írásbeli teszt jól sikerült. Kottázni kellett. Amit közben mondtak, elég világos volt. Néhány új szót kellett csak megjegyeznem elôzô nap (mint pl. szűkített, bôvített hangközök). Az orgonavizsga is jól ment. Ott már nem kellett sem érteni, sem beszélni. Huszonnyolcból tizenötöt vettek föl. (Köztük voltam.)
Örültem, de kicsit szomorú is voltam. Egy csomó jó dolgot és barátot kell otthagynom Magyarországon. Este még maradtam. El kell intézni még egy-két dolgot.
‘95. szept. 20.
Nagyot aludtam, s tiszta fejjel ébredtem.
Reggel a tanárommal találkoztam az iskolában. A beiratkozáshoz segített a papírok kitöltésében.
Megint a kantinban ettünk valamit, és a zenérôl vagy egy órácskát beszélgettünk. Kérdezgettem, hogy milyenek voltak a többiek stb. Azért igencsak jól jött még, hogy a kedvemért érthetôen, lassabban igyekezett beszélni. De végül is: értjük egymást, s ez olyan természetes, mint a belélegzett levegô!

Visszatekintés
két év bécsi élet és orgonatanulás után

Arra kértek, írjam meg pár sorban e könyv számára, mi történt velem az elmúlt két évben, s mire mentem a nevezetes 14 napos németemmel. Vegyes érzésekkel teszem, hiszen a tanulásomról akkoriban megjelent cikkek és hirdetések más és más reakciókat váltottak ki az emberekbôl, ismerôseimbôl. Voltak, akik egyenesen csodáltak a teljesítményem miatt. Voltak, akik viszont hitetlenkedtek, s azt kérdezték tölem, valóban igaz-e, amit írtak, vagy nem. (Azaz kétségbevonták a történet igaz voltát.)
A dolog érdemét tekintve: azóta, hogy kikerültem Bécsbe, elég jól boldogulok a mindenapi életben. Aki azonban azt hinné, hogy Bécsben az emberre csak úgy, magától ráragad a nyelv, az nagyot téved. Mindig találkozik az ember egy-egy új szóval. A második szemeszterben kötelezô német kurzusra kellett járnom, majd az év végén vizsgát tennem. A vizsga „sehr gut”-ra – azaz „nagyon jóra”, értsd: jelesre – sikerült. A kurzus érdekes volt, s számomra inkább csak az új szavak megtanulása jelentet feladatot. Megkaptam itt nyelvtani tudásom rendszerezését, amely egyébként a legjobbnak bizonyult a csoportban.
Nyelvi nehézségeim – fôleg szókincsbeli korlátaim – a zenetörténet tanulásánál jelentkeztek, de ezt sikerült mégis áthidalnom. Német nyelvű tankönyvünknek, a zenei DTV Atlas-nak nem igazán hétköznapi a nyelvezete. Szerencsémre van magyar nyelvű kiadása is, így aztán e két könyvet párhuzamosan olvastam. Megúsztam a szótárazást, és sikeresen vizsgáztam ebbôl is.
A negyedik szemeszterben egyébként tanulgattam kicsit itt kint is a VillámNémet Krimi-sorozatból. Találkoztam újdonságokkal, melyek az árnyaltabb önkifejezést jelentik a nyelvben. Tehát van még mit tanulnom – a szakmából is, a németbôl is. Úgy tűnik, sohasem tudhat eleget az ember ...

Tovább a következő cikkhez |Vissza a tartalomjegyzékhez

© 2017 Minden jog fenntartva! Relaxa Kft., Budapest