Villám-módszer
a szegedi Deák Ferenc Kéttannyelvű Gimnáziumban
Regényi Jakabné
Felszabadultan
csevegnek
Egy
15 fôbôl álló, a német nyelvet kezdô fokon tanuló csoport 3 hónappal ezelôtt kezdte
el a VillámNémet Dialóg tananyag-sorozata feldolgozását, tanulását és a megtanultak
alkalmazását. Az értékelésnél nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tanulók angol
kéttannyelvű oktatásban vesznek részt, így az angol nyelvet már magas szinten
művelik, mely nagymértékben elôsegíti a második nyelv – jelen esetben a német
– megtanulását.
Ezen rövid idô alatt óriási elôrehaladást tettek a gyerekek
a nyelv alkalmazásában. Tanulóimat a hagyományos nyelvoktatásban részt vevô gyerekekkel
összehasonlítva a legszembetűnôbb pozitívumnak azt tartom, hogy felszabadultan,
gátlások nélkül „csevegnek” a megtanult mondatokkal, kifejezésekkel, szövegvariánsokkal,
könnyedén használják azokat a könyvtôl eltérô, az órákon kreált váratlan helyzetben.
A nyelvtani anyag oktatása, tanulása nem válik unalmassá, a felhasználható sok-sok
variáns révén szinte észrevétlenül, de egyre tudatosabban birtokolják.
Az állandó
szöveghallgatás elônye már most megmutatkozik: a csoport minden tagja már az elsô
hallásra megértette egy hasonló hanganyaggal rendelkezô videofilmen levetített
történet lényegét. Ugyanez a képesség a hagyományos módon oktatott tanulóimnál
nem figyelhetô meg.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy három hónapi
oktatás-tanulás eredményeibôl messzemenô következtetéseket nem lehet még levonni,
de azt hiszem, a fenti jelenségek (könnyedség, gátlások nélküli nyelvhasználat,
jó szövegértés) pozitívumként való értékelése nem elhamarkodott.
95. március
Diákvélemények
„
... Miért jó?
– szinte könnyebben tudok németül beszélni, mint angolul, holott
az angolt már 8 éve tanulom;
– nem kell szavakat magolni
– jók a rajzok,
érdekesek a könyvek
– nincs kiejtési gondunk
– könnyen rögzül a szórend”
Nagy Veronika
„ ... Ez a módszer, azt hiszem, nálunk
jól bevált. Én ezelôtt nem tanultam németet, de a kazetták segítségével, úgy érzem,
gyorsan fejlôdik tudásom. Nagyon tetszik a könyv felépítése, a kazettákkal alkotott
egysége.”
Sípos György
„... a könyv remek, de a
hanganyagot kissé hosszúnak találom.”
Sándor Tamás
„
... A könyvet és a kazettát nagyon hasznosnak és izgalmasnak találom. Szeretném,
ha lenne olyan kazetta is, amelyen a mondatok után kevés szünet van, hogy el lehetne
ismételni a hallottakat.”
Rosztóczy Péter
„ ... Én
már az általános iskola felsô osztályaiban tanultam németet, így van összehasonlítási
alapom. Két év alatt tanultam annyit a hagyományos módszerrel, mint ebben a csoportban
a többiek kevesebb, mint egy év alatt. Ez híven tükrözi a könyv és a hanganyag
hatékonyságát.” Szabó Csilla
„ ... Kevés a nyelvtani gyakorlat. Egyébként
érdekes hétköznapi témákat dolgoz fel és egyben humoros is.”
Komáromi
Gábor
„ ... Angolul már 12 éve tanulok, de hagyományos módszerrel. ez a
Relaxa nagyon jó. Ez alatt az egy év alatt németbôl annyit tanultam, mint angolból
több éven keresztül. A rajzok remekek, felvidítják az embert és színesítik a tanulást.”
Ujj
Bernadett
„ ... Nincs elég nyelvtani gyakorlat a könyvben. Szívesen vennék
egy szószedetet a könyv végén is.”
Nagy Veronika
„ ...
Most már a 14. leckénél tartunk, képesek vagyunk véleményt mondani a módszerrôl.
Úgy érzem, a szókincsünk nagyon gazdag és a szavakat képesek vagyunk helyes sorrendben,
helyes nyelvtannal használni. A témák olyanok, amelyek a hétköznapi életben fontosak.”
Bôsze Brigitta
Regényi Jakabné
Rajta,
nyelvvizsgára!
Itt a második tanév vége, és arra biztathatom harmadikos
diákjaim nagy részét, jelentkezzenek októberre a német középfokú állami nyelvvizsga
szóbeli részére. Az elsô évben heti 3 órában, az idén pedig 5-ben tanultak, és
tizenhatuk közül tizenkettejüknek nem elhamarkodott a biztatás: készüljenek az
ôszi nyelvvizsgára! Micsoda osztály! Remekül használják a nyelvet, nemcsak a szimulált
szituációkban az órákon, hanem az életben is. Megtapasztaltuk, amikor 10 napig
német diákokat láttunk vendégül.
Tehát: bevált a „többfordulós nyelvtanítás”
a VillámNémettel!
Az elsô évrôl a Villámfényben korábbi számaiban már beszámoltam.
Az „elsô forduló” hamar lezajlott. Ekkor diákjaimmal egy menetben, minden feldolgozás
nélkül végighallgattattuk a Dialóg-sorozat elsô két kötetét, mind a 10 leckét.
Így akkora nyelvi tapasztalatra és kifejezés-kincsre tettek szert, hogy amikor
a második, a szövegfeldolgozó fordulóban az elsô leckére ismét sor került, a diákok
azonnal „beszélgetni” tudtak róla. Rövid idô alatt megtanultunk társalogni, és
ettôl kezdve az órákon „fecsegett” az egész osztály – németül.
Mivel a legtöbb
gimnazista célja, hogy „begyűjtse” a nyelvvizsga-bizonyítványokat, az írásbeli
vizsga követelményeinek is szeretne megfelelni. Ehhez igen pontos és részletes
nyelvtani ismeretek kellenek. Emiatt már az elsô évben vett 10 leckénél is egy
kicsivel több figyelmet fordítottunk a nyelvtani törvényszerűségekre, mint amit
a könyv szükségesnek tart.
A második tanévben a tanulók már nem elégedtek meg
azzal, hogy az újabb és újabb leckéket még mindig csak reprodukálják: azaz hogy
csak elmeséljék, eljátsszák a történetet. Saját életükre, élményeikre szerették
volna azt szabadon fogalmazva adaptálni. Kikényszerítették ezzel a „harmadik fordulót”:
azt, hogy már teljes képet kapjanak a nyelvtani szerkezetek használatáról is.
Belevágtunk. És mivel használni már tudták a nyelvet, könnyedén kérdeztek,
válaszoltak az általuk ismert beszédfordulatokkal, gyerekjáték volt a nyelvtani
anyag „tudatosítása”.
Kérdeztünk tehát és válaszoltunk, bôvítettük a mondatokat,
és elmeséltünk jelen idôben, múltban és jövôben mindent, és persze kételkedtünk,
feltevéseket fogalmaztunk meg, miközben egyre világosabb lett, mely grammatikai
szerkezet fejezi ki mindjobban mondanivalónkat.
Hihetetlen könnyedséggel sajátították
el a nyelvtani törvényszerűségeket. Nemcsak az írásos gyakorló feladatokat csinálták
meg egyre nagyobb mennyiségben, hanem szinte észrevétlenül alkalmazták az élôbeszédben
is nap mint nap. Bôvíthettem is a könyv nyújtotta beszédfordulatokat. A tanulók
az egyre gazdagabb grammatikai ismereteikkel már színesen, egyre szebb stílusban
folytattak tartalmas „beszélgetéseket” egymással.
Ha azt kérdik, hogy a tudatos
nyelvtani tisztázás és fogalmazásban való begyakorlása így utólag, a harmadik
fordulóra halasztva könnyebb-e, a válaszom: ezerszeresen! – legalábbis az általunk
tesztelt új módszer és tananyag esetén.
De ami a legfôbb: ebben az osztályban
ismeretlen az a bénító görcs, mely oly gyakori máshol: -– „… hogy is kellene mondanom?
Jaj, el ne tévesszem, rosszul ne használjam!” – és lám, nem jön ki a szájon egyetlen
mondat sem!
Tovább
a következő cikkhez |Vissza a
tartalomjegyzékhez